A bejelentkezéshez kérjük, adja meg a szükséges adatokat!

Táplálkozás

Táplálkozás


A visszatérő gyulladásos bélbetegség számos panaszt okoz a betegségben szenvedőknek.

A helytelen táplálkozás, valamint a nem megfelelő diéta a betegség újbóli fellángolását eredményezheti, illetve ronthat a már meglévő tüneteken. Krónikus bélgyulladás (IBD) esetén fennáll a súlyos tápanyag- és folyadékvesztés veszélye, amit az idült hasmenés, illetve a bélben zajló gyulladásos folyamatok okozhatnak. Éppen ezért az IBD terápiájának fontos eleme a megfelelő étkezési szokások bevezetése.

A célzott diéta lényege az érintett bélszakasz kímélése, valamint a megnövekedett energia- és tápanyagszükséglet kielégítése. Fontos továbbá a beteg kondíciójának, tápláltsági állapotának fenntartása, és a betegség kiújulásának megelőzése.

Milyen étrendet kell betartanom, ha gyulladásos bélbetegségem van?

Az egyik legfontosabb szempont a diétában az emésztőrendszer kímélete. Tanácsos két-három óránként kisebb adagokat fogyasztani, és kerülendők a nagyobb étkezések, valamint az esti nassolás. Amennyiben étvágytalanság gyötri, fogyasszon leveseket vagy smoothie-kat. Ha a fellángolás időszakában kevés szilárd táplálékot vett magához, az aktív periódus elmúltával azokat fokozatosan vezesse vissza étrendjébe, lehetőleg ne változtasson drasztikusan az étkezési szokásain.

Nagyon fontos a kíméletes, tápanyagban gazdag diéta kialakítása, amely fedezi a szervezet számára szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, folyadékmennyiséget és energiát. Az gyulladásos bélbetegségben szenvedők étrendje legyen:

  • Fehérjedús
  • Zsírszegény
  • Energiagazdag
  • Lehetőleg tej- és tejcukormentes

Ha nem áll fenn tejcukorérzékenység, akkor tejtermékek nyugodtan fogyaszthatók azok magas fehérje és kálciumtartalma miatt.  Főleg zsírszegény húsokat, tojást és halakat fogyasszon. Kerülje a koffeint, az alkoholt és a cukros ételeket, ezek ugyanis fokozzák a bélmotilitást és esetleg puffasztanak is.

A betegség aktív időszakában kellemetlen tünetként jelentkezhet a puffadás. Ilyenkor próbálja elkerülni azokat az élelmiszereket, amik gázképződést okozhatnak: például a káposztaféléket, a hüvelyeseket, gombát, olajos magvakat. Emellett a szénsavas üdítőitalok fogyasztása is puffadásos panaszokat okozhat.

A cukor helyett érdemes kipróbálni a mesterséges édesítőszereket (ezek nem összekeverendők a cukor kiváltására használt az ún. cukoralkoholokkal, mint például a szorbit, mannit, maltit, izomalt, laktit, vagy az egyre népszerűbb xylit és eritrit, ezek ugyanis szintén okozhatnak hasi panaszokat).

 

Forrás: MDOSZ

 

Mely ételek fogyasztása javasolt gyulladásos bélbetegségben szenvedők számára? Válassza ki a helyes állítást!

Tovább

Legyen az étrendünk személyre szabott!

Az gyulladásos bélbetegségben szenvedők körében előfordulnak betegek, akiknél a szigorú diéta fenntartása a tünetmentes időszakok alatt is szükséges, míg mások csupán a betegség fellángolásakor térnek át a speciális diétára. Fontos, hogy megtapasztaljuk, számunkra miből, mikor és mennyit szabad fogyasztani. A személyre szabott étrend kialakításakor vegyük figyelembe az alábbiakat:

  • A fennálló tünetek jellege (hasmenés, székrekedés, hasi fájdalom).
  • A betegség tünetmentes, vagy éppen kiújulóban van?
  • Az emésztőrendszer mely szakaszát érinti a betegség?
  • Van-e szűkület a vékonybélben.
  • A betegnek volt-e korábban műtéte.
  • Fennáll-e bármiféle tápanyaghiány.

Megfelelő táplálkozással gyógyítható az IBD?

Tovább

Veszélyt jelentő élelmiszerek

A betegség kiújulásának időszakában bizonyos ételek és italok irritálhatják az emésztőrendszert, és erőteljes gyulladásos tüneteket okozhatnak. Fontos, hogy kitapasztaljuk, számunkra mely élelmiszerek jelentnek veszélyforrást, hogy a későbbiekben elkerülhessük azokat. Érdemes lehet táplálkozási naplót vezetni, amiben feljegyezhetjük, mikor, miből mennyit fogyasztottunk, és tapasztaltunk-e azután bármiféle kellemetlen tünetet.

Mely összetevőket érdemes elkerülni?

Sokan esnek abba a hibába, hogy az ételallergiát összekeverik az ételintoleranciával. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a gyulladásos bélbetegség kialakulását nem ételallergia okozza, azonban előfordulhat, hogy a krónikus bélgyulladásos betegek ételallergiában is szenvednek. A leggyakoribb, allergiás reakciót kiváltó élelmiszerek között van a tej, tojás, földimogyoró, a csonthéjasok (mandula, dió, kesudió, pekándió, pisztácia), búza, szója, hal és a rákfélék.

Fontos különbséget tenni az ételallergia és az ételintolerancia között. Míg az ételallergia az élelmiszerek bizonyos összetevőire adott immunválasz (ami akár életveszélyes is lehet), addig az ételintolerancia emésztőrendszeri (gasztrointesztinális) tünetek jelentkezésével jár.

Mielőtt véglegesen száműznénk bármiféle élelmiszert az étrendünkből, mindenképpen egyeztessünk orvossal vagy dietetikussal! Azokat az ételeket pedig, amiket a jövőben nem kívánunk fogyasztani, próbáljuk hasonló tápértékű élelmiszerekkel helyettesíteni.

Meg kell változtatnom az étrendemet, ha a betegség miatt műtéten estem át?

Tovább

Allergiás vagy GI (gasztrointesztinális) tüneteket okozó összetevők lehetnek:

Rostok. A rostok zöldségekben, gyümölcsökben, dió- és gabonafélékben megtalálható összetevők, melyek nélkülözhetetlenek az emésztéshez és az egészségünk fenntartásához. A rostfogyasztás számos IBD-s betegnél a betegség tüneteinek felerősödését, illetve a betegség kiújulását eredményezheti. Ez azonban csupán a vízben nem oldódó rostokra igaz (cellulóz, hemicellulóz, lignin). A vízben oldódó rostok elősegítik az emésztést, és csökkentik a hasmenéses tüneteket is.

Laktóz. A gyulladásos bélbetegséggel küzdők egy része laktózérzékeny is egyben. A laktózfogyasztás – az arra érzékenyeknél – puffadást, hasmenést, hasi görcsöket okozhat. Azoknak, akik kénytelenek száműzni étrendjükből a tejtermékeket, gondoskodniuk kell a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelről.

Zsírok. A magas zsírtartalmú ételek (margarin, vaj, tejszín) könnyen hasmenést és puffadást okozhatnak. Ezek a tünetek pedig a krónikus bélgyulladásban szenvedőknél hatványozottan jelentkezhetnek.

Glutén. A glutén főleg a búzában, rozsban és az árpában található meg, és hatásuk nagyon hasonló a fent említett puffadásos, hasmenéses tünetekhez. Táplálkozási napló vezetésével kideríthetjük, hogy gluténfogyasztás alkalmával felerősödnek-e a bélgyulladás során is tapasztalt emésztési rendellenességek.

Nem felszívódó cukrok. Főleg a cukorkák, rágógumik, a cukrozott üdítőitalok és bizonyos alkoholtartalmú italok tartalmaznak nem felszívódó cukrokat, amik szintén puffadást és hasmenést okozhatnak.

FODMAP (Fermentábilis Oligoszacharidok, Diszacharidok, Monoszacharidok és Poliszacharidok). Ezek a cukorfajták főleg alkoholos italokban, szirupokban, bizonyos gyümölcsökben és zöldségekben találhatók meg. Fogyasztásuk után hasi görcsök, puffadás és hasmenés jelentkezhet.

Szüksége van-e étrend-kiegészítőkre a gyulladásos bélbetegeknek?

Tovább

Mesterséges  táplálás

Műtét előtt, vagy egyéb kezelések mellett érdemes fontolóra venni ezt a mesterséges táplálási lehetőségeket. A Crohn-betegségben szenvedők egy része pozitívan reagál a rövidtávon végzett, úgynevezett hiperalimentációs kezelésre, amikor is vénán át, vagyis parenterális úton juttatják be a beteg szervezetébe az ásványi anyagokat, zsírokat, fehérjéket, aminosavakat. Mivel azonban az ún. enterális táplálás sokkal inkább hasonlít a mindennapi táplálkozásához, mint a parenterális táplálás, ezért általában ez az elsődlegesen választandó módszer.

Az enterális táplálás során a tápanyag bevitele a gyomor-bélrendszerbe történik, az aktuális szükségletek figyelembevételével, ez legtöbbször szájon át történő táplálékbevitelt jelent, iható tápszerek útján. Ha speciális bevitel szükséges, akkor előfordulhat, hogy szondán keresztül kell a beteget táplálni szondatápszerek alkalmazásával.

Kikhez fordulhatok, ha személyre szabott diétás tanácsadásra lenne szükségem?

Kérdezze meg a kezelőorvosát, hogy az adott szakrendeléshez, illetve kórházi osztályhoz tartozó dietetikussal miként tudja felvenni a kapcsolatot.

 

Forrás: Dr. Miheller Pál, gasztroenterológus, www.ced-trotzdem-ich.de, Csiba Krisztina, fordító, Tóháti Zsuzsa, Molnár Judit, szerkesztő (WEBBeteg Kft.)

Lektorálta: Schäfer Eszter dr. gasztroenterológus szakorvos, MH Egészségügyi Központ, Gasztroenterológiai Osztály és Miheller Pál dr., gasztroenterológus szakorvos, Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika