A bejelentkezéshez kérjük, adja meg a szükséges adatokat!

Crohn-betegségem van – Mi ez a betegség?

A Crohn-betegség egy krónikus emésztőszervi megbetegedés, amely nevét Dr. Burrill B. Crohn nevű amerikai orvosról, a tünetegyüttes első leírójáról kapta. Leggyakrabban a vékonybél utolsó és a vastagbél első szakaszát érinti, de a szájtól a végbélig bárhol felütheti a fejét. A hozzá igen hasonló colitis ulcerosától alapvetően az különbözteti meg, hogy a Crohn-betegség a tápcsatorna felsőbb szakaszait is érintheti, míg az előbbi kizárólag a vastagbélben és végbélben okoz problémákat.

 

A Crohn-betegségre jellemző tünetek

  • Folyamatos hasmenés (vizes vagy gyakran nyákos, véres)
  • Puffadás, görcsös hasi fájdalom az egész has területén
  • Hányinger, hányás
  • Láz és rossz közérzet
  • Fáradtság, kimerültség, alvászavarok
  • Fogyás

 

Béltüneteken  mellett ún. „bélen kívüli” tünetek is megjelenthetnek, sokszor az alapbetegség aktivitásától függetlenül is.

  • Ízületi panaszok: térd, csípő, könyök, csukló
  • Pericholangitis, epeút körüli gyulladás, epekövesség
  • Vesekövesség
  • Húgyúti infekciók
  • Bőrtünetek

Magyarországon a becslések szerint mintegy 35-40 ezer ember szenved gyulladásos bélbetegségben, csaknem felük Crohn-betegségben. A betegség leggyakrabban a húszas-harmincas életévekben lép fel, de egyre többször üti fel a fejét gyermekkorban, előfordul azonban, hogy csupán az élet 5-6. évtizedében alakul ki.

Mi történik tulajdonképpen a testemben?

A Crohn-betegség jellemzője, hogy az emésztőcsatorna nyálkahártyáján először apró fekélyeket okoz, melyek később összefolyhatnak, mélyülhetnek. Sajnos, nem csak a felszíni nyálkahártyát, hanem a bélfal összes rétegét érintheti, így a bélfalat átfúrva számos szövődményt okozhat.

A bélnyálkahártyának fontos védelmi funkciója van: ez biztosítja, hogy a baktériumok és más kórokozók ne juthassanak át a bélfalon keresztül a véráramba. A Crohn-betegségben szenvedőknél ez a védelmi funkció azonban nem ép, amely azt jelenti, hogy a vastag- és vékonybél nyálkahártyája átjárható. A baktériumok és más idegen anyagok képesek a bélfalon áthatolni és ott rendellenes immunválaszt kiváltani.

Az IBD kutatók szerint – a Crohn-betegek immunrendszere rendellenesen működik. Az immunrendszer általában csak azért felelős, hogy a kórokozókat és méreganyagokat megsemmisítse, a gyulladásos bélbetegségben élők esetében azonban az egészséges bélflórát is megtámadja.

Hogyan lettem beteg?

A Crohn-betegség okát sajnos nem ismerjük, minden bizonnyal genetikai hajlam és valamilyen környezeti tényező szükséges hozzá. Közvetlen öröklődésről nem beszélhetünk, de annak az egyénnek, akinek családjában előfordul gyulladásos bélbetegség, nagyobb az esélye, hogy ő maga is beteg legyen.

A környezeti tényezők közül sajnos egy olyat sem sikerült azonosítani az utóbbi évtizedekben, melynek kiküszöbölésével a betegség meggyógyulna. Mai tudásunk szerint nincsen olyan diéta, vagy életmód-váltás, mely teljes gyógyuláshoz vezethetne. Ugyanakkor a betegség kialakulása után néhány életvezetési szokás (ezek közül a legfontosabb a dohányzásról való leszokás) és étkezési szabály betartása (pl. a gyorsételek kerülése) sokat javíthat a beteg állapotán.

Milyen szövődményei lehetnek a betegségemnek?

A Crohn-betegségnek alapvetően három megjelenési formája van: gyulladásos, sipolyozó és szűkületet okozó, melyek különféle következményekkel járhatnak.

Gyulladásos típus

Ha a gyulladás az egész bélfalat érinti, akkor a belek között összenövések, átjárás (sipoly) is kialakulhat – ezek mindenképpen súlyos szövődménynek számítanak. Mindezek következtében felszívódási zavar alakul ki, amely vérszegénységet, vitaminhiányt okozhat, melyek újabb tünetekhez és szövődményekhez vezethetnek.

Sipolyozó típus

Szerencsére ritkábban fordul elő ez a típus. Fennállásakor a végbélnyílás környékén jelentkező tályogok (gennyes gyülemek) és sipolyok (gennyes, rosszabb esetben székletes váladékot produkáló járatok) okoznak panaszt.

Sipolyozó Crohn-betegség

A sipolyozó típus leggyakrabban a végbél környéki régióban okoz panaszt. A sipolyt másként fisztulának is nevezzük. Egyes esetekben fájdalmas csomó keletkezhet a végbélnyílás környékén, vagy a gát-tájon, melyek tulajdonképpen tályogok. Ezek fakadnak ki a külvilág felé sipolyok formájában. Máskor ilyen tályogok észlelhető jele nélkül keletkeznek sipolyok a végbélnyílás vagy a gát környékén.  A sipolyok belső vége gyakran a végbélben van, de ezeket a szájadékokat gyakran nem tudjuk kimutatni.

A tályogok és sipolyok anatómiai tulajdonságainak ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy a megfelelő kezelést megtervezzük. Ehhez leggyakrabban mágneses rezonancia vizsgálatot (MR) vagy végbélen át végzett UH vizsgálatot kérünk. Nagyon értékes információt ad a sebész által végzett manuális végbél vizsgálat, ennek előnye, hogy adott esetben a sebész a gyógyító beavatkozást is el tudja végezni. Ez leggyakrabban a feszítő tályogok megnyitását jelenti – sokkal jobb ugyanis, ha a sipoly kijáratát sebészt metszéssel megfelelően meg tudjuk határozni, és nem magától talál utat esetlegesen létfontosságú szerveket érintve.

A sipolyozó Crohn-betegség egy speciális típusa az, amikor a végbél és a vagina között képződik.

A kezelés szempontjából fontos megkülönböztetnünk az úgynevezett egyszerű, és a komplex sipolyokat. Egyszerű sipolynak nevezzük azokat a fisztulákat, melyeknek csak egy nyílásuk van, nem tályogból erednek, nem érintik a hüvelyt, nem járnak a végbél gyulladásával, és a felületes szöveteket érint (az ábrán láthatóak közül szaggatott vonallal jelölik). Azokat a sipolyokat, amelyek a fenti tényezők közül egyet is teljesítenek – komplex sipolyoknak nevezzük. E két kategória kezelési stratégiája gyökeresen különbözik. Az egyszerű sipolyokat sebészileg vagy antibiotikummal kezeljük, a komplex sipolyok viszont sebészi ellátást és erélyes gyógyszeres kezelést, immunszupressziót tesznek szükségessé.

Szűkületes típus

Ebben az esetben általában a vékonybélen keletkeznek olyan kötőszövetes szűkületek, melyek gyógyszeresen nem, csak sebészileg gyógyíthatóak.

Nem mindig okoz panaszt a betegségem. Miért?

A gyulladásos bélbetegségek, így a Crohn-betegség jellegzetessége is, hogy nem jelentkeznek állandóan a panaszok, a betegséget aktív és nyugalmi szakaszok váltakozása jellemzi. Egy gyulladásos bélbetegségben szenvedőnek átlagosan 2 évente kell számítania panaszos periódusra. Persze vannak, akik ennél jóval ritkábban érzik magukat rosszul, és vannak olyanok is, akik sajnos sokkal többet szenvednek a betegség miatt. Azt, hogy ki melyik típusba sorolható, a betegség első egy-két éve után lehetséges megjósolni. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy ebben az időszakban, lehetőleg minél hamarabb és minél tartósabban sikerüljön elérnünk a tünetmentes állapotot.

Meggyógyulhatok?

A betegség a mai tudásunk szerint sem gyógyszeresen, sem sebészileg nem gyógyítható. A Crohn-betegeknek folyamatos orvosi kontrollra és legtöbbször gyógyszeres kezelésre van szükségük. Sajnos még a műtétek után sem tekinthetjük gyógyultnak a betegséget, fenntartó gyógyszeres kezelésre ilyenkor is szükség van.

 

Lektorálta: Schäfer Eszter dr. gasztroenterológus szakorvos, MH Egészségügyi Központ, Gasztroenterológiai Osztály és Miheller Pál dr., gasztroenterológus szakorvos, Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika