A bejelentkezéshez kérjük, adja meg a szükséges adatokat!

A gyulladásos bélbetegség műtéti kezelése

A legtöbb IBD-ben szenvedő beteg esetében sikerrel alkalmazhatók a gyógyszeres terápiák. Előfordulhat azonban, hogy mégis műtéti beavatkozásra van a szükség a panaszok csökkentése céljából. Amennyiben a hosszú távú gyógykezelés már nem hatékony, a bél egyes szakaszainak, vagy colitis ulcerosaban a vastagbél egészének eltávolítása az egyetlen megoldás. A műtét gondolata először ijesztőnek tűnhet, de fontos tudni, hogy az eltávolított bélszakasz nélkül is élhetünk teljes életet!

Az IBD műtéti terápiája a gyulladt bélszakasz részleges kimetszését (reszekcióját) vagy a teljes vastagbél eltávolítását (kolektómia) jelenti. Fekélyes vastagbélgyulladás esetén ritkábban kerül sor műtétre, azonban ez többnyire a teljes vastagbél kivételével jár. Crohn-betegeknél a szövődmények jellege miatt gyakrabban kerülhet sor operációra, amely rendszerint a vékony- vagy vastagbél részleges eltávolítását jelenti.

Milyen tényezők tehetik indokolttá a műtéti beavatkozást?

A műtét colitis ulcerosa esetén perforáció, masszív vérzés, krónikusan aktív és gyógyszerre nem reagáló betegség esetén lehet indokolt, valamint daganatgyanú esetén. Crohn-betegségben ezzel szemben elsősorban a szövődmények kezelésére irányul a sebészi terápia, tehát a bélszűkület, a fekélyek, sipolyok vagy perforáció megszüntetése céljából, továbbá a gyógyszeres kezelésnek ellenálló vagy tartós vérzéssel kísért esetekben kerülhet rá sor.

Összességében tehát műtét jöhet szóba,

  • amennyiben súlyos betegségről beszélünk, komoly panaszokkal, melyek hosszú távú gyógyszeres kezelés mellett sem szűnnek meg;
  • ha súlyos komplikációk lépnek fel a betegség aktív időszakában (pl. bélperforáció, bélfali vérzések);
  • ha a bélben rosszindulatú (malignus) daganat, vagy annak előjele mutatható ki;
  • gyermekek esetében, mivel a hosszú távon is aktív, gyógyszerekkel nem uralható betegség, vagy a tartós szteroidkezelés korlátozhatja őket a növekedésben és a nemi érésben.

Hogyan zajlik a béleltávolító műtét?

A colitis ulcerosaban mindig a teljes vastagbél eltávolítása történik. Gyakran a műtét többlépcsős, gyakran átmeneti sztómára van szükség. Szerencsés esetben a végbél szakaszának meggyógyulása után a sztóma megszüntethető, és a végbél székletformáló és tároló funkcióját helyettesítő tasakot, úgynevezett pouch-t képeznek a vékonybél utolsó, a záróizom fölé varrt szakaszából.

Crohn-betegségben leggyakrabban vékony- vagy vastagbél szakasz eltávolítására van szükség. A műtéttel veszített bélszakaszok funkcióját a maradék szakasz teljesen át tudja venni, bélrendszerünk ilyen szempontból jelentős tartalékkal bír.

Crohn-betegség esetén ritkább esetekben a műtét kapcsán nem is kell bélszakaszt eltávolítani, hanem a betegség szövődményének tekinthető tályogot kell kiüríteni és sebészileg kezelni. Szerencsés esetben lehetőség van arra, hogy  úgynevezett kulcslyuksebészeti módszerrel (laparoszkóppal) távolítsák el a beteg bélszakaszt.

Az orvosok a műtét során fokozottan figyelnek arra, hogy a végbélzáróizom sértetlen maradjon.

Kis metszés a nagy hasi műtét helyett

Amennyiben nema kezelhetetlen gyulladás okoz panaszt, hanem szűkület, és a bél csupán egy rövid szakaszon szűkült be, az orvosok egy kisebb beavatkozás segítségével kiszélesítik azt. Ilyenkor rendszerint nincs szükség a bélszövetek eltávolítására, így ebben az esetben a székletürítés is normális marad.

Az is előfordulhat, hogy a bélfalon található sebek, sipolyok lezárására van szükség. Ilyenkor az orvosok egy kamerával felszerelt műszerrel, úgynevezett endoszkóppal járnak el: az üregeket és a melléküregeket egy kis fém kapoccsal zárják be.

Mire számíthatok a műtét után?

Jó hír, hogy a súlyos gyulladásos bélbetegségben szenvedők életminőségét az esetek döntő hányadában jelentősen javítja az operáció.  A bél eltávolítását követően általában átmeneti vagy végleges sztómát alakítanak ki a hasfalon, amellyel egy új szokásrendszert és életvitelt kell elsajátítania a betegeknek.

Ugyanakkor az állandó fájdalom, gyulladás és a veszélyes szövődményekkel járó pszichés teher is csökken az operációt követően. Természetesen mindez lelkileg is megterhelő folyamat, ezért amennyiben szükség van rá, pszichológus segítsége is igénybe vehető a beavatkozás során.

Fontos, hogy az operáció után rendszeres kontroll vizsgálatokon szükséges részt venni, ameddig csak szükséges, elkerülve ezzel a további lehetséges kockázatokat.

 

Forrás: www.ced-trotzdem-ich.de, Bak Marianna, fordító; Csiba Krisztina, fordító, Tóháti Zsuzsa, szerkesztő, Molnár Judit, szerkesztő (WEBBeteg Kft.)

Lektorálta: Miheller Pál dr., gasztroenterológus szakorvos, Semmelweis Egyetem II. Belgyógyászati Klinika