A bejelentkezéshez kérjük, adja meg a szükséges adatokat!

Gyermekvállalás gyulladásos bélbetegséggel

A gyulladásos bélbetegség az esetek túlnyomó többségében a fiatalabb, gyermekvállalás előtt álló korosztály képviselőit érinti. Gyakran felmerül ezért a kérdés, hogy lehetséges-e a családalapítás gyulladásos bélbetegség esetén. A válasz egyértelmű: igen, a gyermek utáni vágy gyulladásos bélbetegséggel is valóra válhat!

Amennyiben egy gyulladásos bélbetegségben szenvedő fiatal családalapítást tervez, érdemes tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal, illetve szükség van a köztudatban élő tévhitek eloszlatására is. Milyen hatása lehet a betegségnek a terhességre? Jelenthet bármilyen veszélyt a magzatra nézve az IBD?

Néhány fontos tényező, amit gyermekvállalás hasznos tudnia

  • A tervezett terhességet ajánlott a betegség tünetmentes szakaszára időzíteni. Ilyenkor a termékenység zavartalan, és a terhesség lefolyása is általában komplikációmentes.
  • A teljes időszak alatt egyeztessen gyógyszeres kezeléséről kezelőorvosával, mert bizonyos készítmények alkalmazását a várandósság, illetve szoptatás idejére fel kell függeszteni.
  • Az, hogy a terhesség hogyan befolyásolja a betegséget, egyénenként változik.
    A kismamák egyharmadának állapotát nem befolyásolja a várandósság, egyharmaduknál jótékonyan hatást gyakorol a betegség progressziójára, míg mások állapotára kissé negatívan hat. A jó hír azonban az, hogy ha a terhesség elején pozitív változásokat tapasztal betegségével kapcsolatban, nagy valószínűséggel ez a várandósság további idején is így marad.
  • Mindenképpen érdemes a családalapítási szándékairól a kezelőorvosát is tájékoztatni, aki az Ön egyéni terápiáját a gyermekvállalással együtt járó feltételekhez tudja igazítani, illetve tanácsokat tud adni a várandósság idejére.

Az öröklődés esélyei

Habár a gyulladásos bélbetegség kialakulásához különböző környezeti és genetikai tényezők is hozzájárulhatnak, fontos tudni, hogy a betegségben szenvedők utódai esetében a gyulladásos bélbetegség kialakulásának esélye 2-13-szoros az átlagnépességhez viszonyítva. Első fokú rokonoknál a colitis ulcerosa, illetve a Crohn-betegség kialakulásának esélye 1,6% és 5,2%. Amennyiben az egyik szülőnél áll fenn IBD, úgy a gyermek érintettségének kockázata 8-11% közé esik, míg ugyanez a betegség mindkét szülő érintettsége esetén 20-35%-ra nő.

IBD és a fogantatás

Gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél a termékenységet jelentősen befolyásolja, hogy a betegség éppen passzív vagy aktív periódusában van jelen a páciens életében.
A fellángolások idején ugyanis a betegek termékenysége csökken, míg a tünetektől mentes bélgyulladásos betegek termékenysége tulajdonképpen megegyezik az átlagnépesség mutatóival. Az IBD-ben szenvedő betegeknek kevesebb gyermekük van, mint az átlagos népességnek, de úgy tűnik, hogy ez önkéntes döntés eredménye: terhességtől, beteg öröklődésétől való félelem, személyes kapcsolatokban adódó nehézségek, fogyás, gyógyszerszedés, önértékelési problémák és nem utolsó sorban az orvosi felvilágosítás hiánya miatt.

Kiterjedt hasi és kismedencei műtét (Pl. vastagbél eltávolítása) férfiak esetében emelheti az impotencia kockázatát, míg nőkben az infertilitás fokozódását vonhatja maga után. Ezekben az esetekben a mesterséges megtermékenyítés (in vitro fertilizáció) alternatív lehetőséget jelenthet.

Amennyiben a beteg műtét előtt áll, és a későbbiekben gyermeket szeretne, érdemes utánajárni a különböző műtétekkel járó esetleges következményeknek, mert bizonyos beavatkozások (mint például a sztóma kialakítása) növelhetik a terméketlenség kockázatát.

Várandósság és a lehetséges kockázatok

Amennyiben a gyulladásos bélbetegségben szenvedő beteg tünetmentes időszakban várja gyermekét, a várandósság lefolyása nem sokban különbözik egy átlagos terhességtől.  Azonban, ha a betegség aktív, sajnos előfordulhatnak vetélések, alacsony súllyal születés, illetve koraszülés is.

Hogyan szülessen a baba?

A betegség passzív periódusa alatti hüvelyi gyermekszülésnek nincs akadálya, sőt a hüvelyi szülés kolosztóma és ileosztóma esetén is lehetséges. Azonban, ha az IBD aktív és végbél körüli panaszokkal jár, vagy a kismama korábban a betegséggel összefüggő műtéten esett át, úgy császármetszésre lehet szükség.

Gyógyszerszedés a terhesség idején – Mit szabad és mennyit?

Általános szabályként elmondható, hogy a terhesség bekövetkezését, magzat fejlődését leginkább a betegség aktivitása befolyásolja, a kezelés elhagyásával járó fokozott relapszus kockázat sokkal veszélyesebb, mint a gyógyszerek esetleges mellékhatásai.

  • Szulfaszalazin

Ha a kismama szulfaszalazin kezelésben részesül, abban az esetben folsavat is kell szednie (2 mg/nap), megelőzve ezzel a magzati idegcsőzáródási-rendellenességek kialakulását.

  • 5-aminoszalicilátok

Terhesség, szoptatás alatt biztonsággal alkalmazhatók mind lokális (kúp, klizma), mind szájon keresztüli (tabletta, granulátum) formájában.

  • Azathioprin

Az eddigi vizsgálatok bebizonyították, hogy az azathioprin kezelés is biztonságosan folytatható a terhesség időszakában. Szoptatás alatt sem kell felfüggeszteni a gyógyszer szedését, minimális mennyiségben választódik ki az anyatejbe, 4 órával a szoptatás után az azathioprin koncentrációja nullára csökken az anyatejben.

  • Szteroidok

Szteroidok szedése 15 mg/nap dózisig szintén biztonságos, ettől nagyobb dózisban azonban növeli a fertőzések és a koraszülés kockázatát. IBD betegségben szenvedő kismama esetében a kúpok és a beöntések csupán a harmadik trimeszterig alkalmazhatók.

  • Metotrexát

Fontos, hogy a metotrexát tartalmú készítmények szedését a tervezett fogantatás előtt 3-6 hónappal abba kell hagyni, mivel fejlődési rendellenességeket okozhatnak. Amennyiben a fogantatást a kismama nem tervezte, úgy a methotrexát kezelést azonnal abba kell hagyni, és ebben az esetben a terhességmegszakítás is megfontolandóvá válhat.

  • Hasfogók

A hasfogók alkalmazását minden esetben egyeztesse kezelőorvosával!

Azok a csecsemők, akiknek édesanyja a várandósság ideje alatt immunszuppresszív kezelésen esett át, élő mikroorganizmust tartalmazó oltóanyagot a kezelés befejezése után legalább 6 hónapig nem kaphatnak.

A fentieken kívül minden, a terhesség ideje alatt szedett gyógyszerről egyeztetni kell a kezelőorvossal vagy a nőgyógyásszal.

Mely gyógyszerek szedése mellet lehetséges az anyatejes táplálás?

Az alábbi gyógyszerkészítmények szedése veszélymentes az anyatejes táplálás időszaka alatt:

  • szulfaszalazin
  • meszalazin
  • azathioprin

 

Biológiai kezelés esetén minden esetben egyeztessen kezelőorvosával!

 

Forrás: Dr. Miheller Pál, gasztroenterológus szakorvos, www.ced-trotzdem-ich.de, UpToDate: Patient education: Inflammatory bowel disease and pregnancy (Beyond the Basics), Csiba Krisztina, fordító, Tóháti Zsuzsa, szerkesztő, Molnár Judit, szerkesztő (WEBBeteg Kft.)

Lektorálta: Schäfer Eszter dr. gasztroenterológus szakorvos, MH Egészségügyi Központ, Gasztroenterológiai Osztály